Skip directly to content

Az mRNS vakcinákról

 

A vizsgálati szakaszban lévő oltóanyagok továbbra is hatósági engedélyezéshez vagy jóváhagyáshoz kötöttek!

 

A védőoltásokat a modern orvostudomány legnagyszerűbb fejlesztései között tartják számon, amelyeknek köszönhetően számos fertőző betegséget sikerült szinte teljesen kiirtani.1 A vakcinák létrehozása és kifejlesztése azonban hosszú és összetett folyamat2, amely továbbra is a művészet és a tudomány egyfajta ötvözetét jelenti.

Világszerte dolgoznak kutatók és tudósok egy COVID–19 elleni lehetséges vakcina kifejlesztésén. A járványhelyzet sürgető mivoltára való tekintettel elengedhetetlenül fontossá vált a kutatói és az egészségügyi közösség közötti szilárd együttműködés; tudományos ismereteinket, dolgozói kapacitásainkat és erőforrásainkat fel kell használnunk a COVID–19-járvány leküzdése érdekében.

A COVID–19-járvány kezdete óta a tudományos közösség összefogott a lehetséges kezelések és védőoltások kidolgozása érdekében. Ezen erőfeszítések részeként újabb technológiák, köztük egy hírvivő (messenger) RNS-en, más néven mRNS-en alapuló technológia vizsgálatára is sor került. Jelenleg éppen ezt a technológiát használjuk egy új típusú vakcina, azaz egy mRNS-vakcina kidolgozásához, annak meghatározása céljából, hogy egy ilyen vakcina segíthet-e a COVID–19 legyőzésében.

Számos szokványos vakcina azáltal fejti ki hatását, hogy a kórokozó elhalt vagy legyengített formáját juttatják be injekció formájában a szervezetbe, olyan készítményekben, amelyeket nem a betegség kiváltása, hanem az immunitás kialakítása céljával dolgoztak ki. Ezen immunitás kialakításának kulcsfontosságú eleme, hogy a kórokozó antigénnek nevezett része kiképezi az immunrendszert arra, hogy a fertőző ágenst felismerje, és válaszreakciót adjon rá.3

Az mRNS-vakcinák nem magából a kórokozóból állnak, vagyis nem egy vírus vagy baktérium legyengített, elölt vagy nem fertőző részét tartalmazzák. A kórokozóval kapcsolatos genetikai információt tartalmaznak.4

A kutatók azonosítottak egy koronavírusból származó fehérjét, a tüskefehérjét, amellyel a vírus megtámadja sejtjeinket.5 Ha ki tudnánk „képezni” a szervezetet arra, hogy képes legyen azonosítani és meggátolni a vírus tüskefehérjéjével való kölcsönhatást, illetve felismerje a vírussal fertőzött sejteket, akkor lehetségessé válhat, hogy megvédjük az egyént a fertőzéstől vagy betegségtől.6

Az mRNS-vakcinákat arra a célra dolgozzuk ki, hogy a szervezet sejtjeit a tüskefehérje előállítására vonatkozó utasításokkal lássák el, amellyel potenciálisan megtanítható az immunrendszernek, hogy védekező képességeinek, így az antitesteknek és a T-sejteknek az aktiválása révén felismerje és elpusztítsa a vírust.7,8

A kutatók úgy vélik, hogy az igazi vírus feltűnésekor az immunrendszer fel tudja majd ismerni a vírus tüskéjét, és felkészülhet a fertőzés és a betegség elleni védekezésre. Mivel előfordulhat, hogy az oltott személy a védőoltás után még egy ideig nem találkozik a vírussal, a cél a memóriasejtek kiképzése annak érdekében, hogy azok gyorsan reagálhassanak egy esetleges behatolásra.7,8  Klinikai vizsgálatok folynak annak igazolására, hogy ez a folyamat hatásosan biztosítja-e a védelmet.

Dr. Alejandra Gurtman, a Pfizer klinikai vakcinakutatási és -fejlesztési alelnöke kifejtette: „Az mRNS-vakcina létrehozásához nincs szükség magára a vírusra vagy baktériumra, helyette a kórokozó genetikai kódjának egy kis részlete szükséges csupán.”4

„További vizsgálatoknak is a tárgyát fogja képezni az a feltételezés, hogy az mRNS-vakcinák többször is beadhatók, és hogy az immunrendszernek adott ilyen „lökésekkel” fokozható az immunitás, amennyiben az a későbbiekben csökkenne”8 – jegyezte meg Gurtman.

A kutatók szorosan együttműködnek a klinikai orvosokkal és szabályozó hatóságokkal az ilyen típusú vakcinajelölthöz kapcsolódó lehetséges kockázatok és előnyök értékelése tekintetében. Emellett továbbra is a legszigorúbb tudományos és etikai normáknak megfelelően végzik a klinikai vizsgálatokat és valamennyi, vakcinákkal kapcsolatos vizsgálatot.9 Ez magában foglalja a kiterjedt klinikai kutatásokat, például a szabályozó testületek, független biztonsági megfigyelők és témaszakértők visszajelzéseinek figyelembevételével kidolgozott, megbízható vizsgálatokat, amelyekbe több tízezer résztvevőt vonnak be. 9

Kutatások folynak az mRNS-vakcinajelöltek biztonságosságának és hatásosságának meghatározására. Reményeink szerint az mRNS-vakcinák a COVID–19 elleni küzdelem egyik eszközévé válnak.

 

 

Forrás:

[1] Hogan, M.J. et al. mRNA vaccines — a new era in vaccinology. Nat Rev Drug Discov. 2018 Apr; 17(4): 261–279. Elérhető itt: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5906799/. [Utoljára megtekintve: 2020. július]

[2] IFPMA. Egy új vakcina által végigjárt szövevényes út. Elérhető itt: https://www.ifpma.org/wp-content/uploads/2019/07/IFPMA-ComplexJourney-20.... [Utoljára megtekintve: 2020. július]

[3] PHG Foundation. RNA vaccines: an introduction. Elérhető itt: https://www.phgfoundation.org/briefing/rna-vaccines/. [Utoljára megtekintve: 2020. július]

[4] Maruggi G, Zhang C, Li J, Ulmer J, Yu D. mRNA as a Transformative Technology for Vaccine Development to Control Infectious Diseases. Molecular Therapy. 2019;27(4):757-772. doi:10.1016/j.ymthe.2019.01.020

[5] Mayo Clinic. Get the facts about a COVID-19 (coronavirus) vaccine. Megtekintve: 2020. augusztus 18. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/coronavirus/in-depth/coro...

[6] PHG Foundation. RNA vaccines: an introduction. Megtekintve: 2020. augusztus 18. https://www.phgfoundation.org/briefing/rna-vaccines .

[7] WHO. Q&A on vaccines. Közzétéve: 2019. augusztus. Megtekintve: 2020. augusztus 18. https://www.who.int/news-room/q-a-detail/q-a-on-vaccines.

[8] Pardi N, Hogan M, Porter F, Weissman D. mRNA vaccines — a new era in vaccinology. Nature Reviews Drug Discovery. 2018;17(4):261-279. doi:10.1038/nrd.2017.243

[9] Pfizer. COVID–19 elleni potenciális vakcinánk fejlesztése terén tett előrelépéseink. Frissítve: 2020. október. Megtekintve: 2020. október. https://www.pfizer.com/science/coronavirus/vaccine

 

Lezárás dátuma: 2020. december 15.

PP-PFE-HUN-0191