Skip directly to content

Felnőttkori immunizáció

 

A vakcináció a XX. század egyik legjelentősebb orvostudományi sikere. A gyermekkori Nemzeti Immunizációs Programnak köszönhetően Magyarországon Európában egyedülállóan magas az átoltottság a kötelező oltásokból. Mindemellett a gyermekorvok nagy figyelmet szentelnek az ajánlott oltásokkal kapcsolatos felvilágosításnak is. A felnőttkori életminőségre, egészségre, halálozásra nagy hatással vannak az oltással megelőzhető betegségek, még sincs felnőttekre kidolgozott élethosszig tartó oltási program hazánkban.

A demográfia kutatások régóta felhívják a figyelmet az európia népesség elöregedésére. 2050-ig a világ 60 éves és annál idősebb korú népességének száma eléri a 2 milliárdot a jelenlegi 900 millióhoz képest. Az előrejelzések Magyarországon is hasonlóak: míg 2016-ban az 50 év feletti lakosság 38 százalékos részarányt képviselt a teljes lakosság körében, addig ez a szám 2050-re 49,6 százalékra növekszik, miközben a teljes lakosságszám 1,6 millió fővel csökken. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megelőzzük a betegségeket és kezelni tudjuk a népesség elöregedésével járó szociális, egészségügyi és gazdasági kihívásokat.

Az élethosszig tartó oltási program célja, hogy a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel megfogyatkozik.

A megbetegedési veszély csökkentése érdekében szükséges bizonyos munkakörökben dolgozókat is oltani. Például az egészségügyi dolgozókat hepatitis B vírus ellen, az erdőgazdálkodási munkát végzőket kullancsencephalitis ellen, az állatorvosokat, állatgondozókat veszettség ellen.

Ahhoz, hogy a külföldi utazásunk zavartalan legyen, érdemes megszereznünk a védettséget olyan kórokozók ellen (pl.: sárgaláz, malária, hastífusz, kolera), amelyekkel itthon nem találkozhatunk és az adott országban veszélyt jelentenek. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy akár a szabadidős tevékenységeink során is megfertőződhetünk, például járványos agyhártyagyulladást okozó baktériummal egy nyári fesztiválon közösen bulizva, vagy kullancsencephalitis vírussal, horgászat, vadászat közben, baráti társasággal piknikezve.

A különböző életszakaszok eltérő kockázatot rejthetnek a fertőzésekre.

Az idősek csökkent védekező képességük miatt vannak fokozott kockázatnak kitéve. Az infekciók gyakrabban fordulnak elő náluk, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozással járnak. A súlyos fertőzések nem múlnak el maradéktalanul, mert a túlélők életkilátása és életminősége jelentősen rosszabbodik. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) például hozzásegítheti őket, hogy hosszabb ideig élhessenek egészséges életet, megőrizhessék aktív, önálló életvitelüket.

Egy öregedő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik és az idült betegségek növelik az infekcióra való rizikót.

A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már elfogadható életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna.

A serdülők és fiatal felnőttek életmódjukból adódóan fokozott veszélynek lehetnek kitéve. Sokat utaznak, külföldön élnek tanulás vagy munka miatt. Aktív közösségi életet élnek, gyakran szoros kontaktusban vannak egymással, nagy tömegeket megmozgató koncertekre, sporteseményekre járnak. A meningococcus fertőzés továbbadásában ez kiemelt jelentőségű. A szexuálisan aktív életet élők körében a humán papilloma vírus okozta fertőzések igen gyakoriak, amelyek elindíthatnak rosszindulatú daganatos elváltozásokat is.

A gyermeket váró korosztály esetében az oltás célja, hogy védett környezetet biztosítsunk a magzatnak fészek immunitás kialakításával, a várandós kismamának, majd a még az oltatlan csecsemőnek. Például a családtagok ne fertőzhessék meg az influenza szezonban őket.

A különböző életkorokban a kórokozó hordozásra és a fertőzésekre való hajlam változik. A közösségbe járó óvodás- és iskolás korú gyerekek megfertőzhetik az idősebbeket. A nagyszülőket tüdőgyulladást okozó pneumococcus fertőzéssel vagy influenzával, a betegségen még nem átesett szüleiket bárányhimlővel. A szamárköhögés ellen az idősek már régen kaptak oltást, így megfertőzhetik a még oltatlan, vagy csak részben oltott csecsemőt. A serdülők tünetmentesen hordozzák a garatjukban a meningococcus baktériumot és így betegítik meg fiatalabb testvérüket és az aggkorban lévő családtagjaikat.

A felnőttek zöme kizárólag vakcinációval szerzett immunitással rendelkezik. A gyermekkori védőoltással szerzett védettség emlékeztető oltásokkal tartható megfelelő szinten.    

Érdemes végig venni, milyen haszna van a védőoltásoknak. A legkézenfekvőbb, hogy betegséget tudunk vele megelőzni. De vajon gondolunk-e arra, hogy az oltási lefedettség növelése pozitív hatással lehet az egyre veszélyesebbé váló baktérium rezisztenciára, hiszen a betegség megelőzésével kevesebb antibiotikumot használunk. Védi a közösséget, mert a beoltottaknál csökkenhet a kórokozók tünetmentes hordozása, így kisebb eséllyel adják át a fertőzést a fogékonyaknak. Mérlegeljük-e azt, hogy egyes betegségeknek nincs a kiváltó okot kezelő terápiája. Ebben az esetben a betegség megelőzése a legbiztonságosabb út. Egy betegséget mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni.

 

 Az oltások szükségességét fontos időről-időre tudatosítani. Könnyen azt gondolhatjuk, hogy a gyermekkori oltások kellő védelmet adnak felnőttkorban is. A kötelező oltási programoknak köszönhetően a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulása alacsony, így elfeledkezhetünk azok fontosságáról.

Az emberek többsége talán már nem emlékezik arra, hogy a múlt század elején milyen magas volt a fertőző betegségek (TBC, szamárköhögés, gyermekbénulás, torokgyík) okozta gyermekkori halandóság. Nem számolunk az ismételt előfordulás veszélyével sem, pedig a különböző országokban eltérő oltási ajánlások miatt a kórokozók (pl. kanyaró) könnyen behurcolhatóak. Sokan esetleg téves álbiztonságban élnek, mert úgy gondolják, egészségesként nincsenek kitéve a fertőző betegségeknek. Nehezíti a megértést, hogy sok esetben kevés vagy pontatlan információval rendelkezünk az oltások fontosságáról, szerepéről. Az ismeretek hiánya bizalmatlanságot szülhet. Az orvosi vizit esetén előfordul, hogy az aktuális panaszok megszűntetéséről, okáról, kezeléséről szól a konzultáció, ezen felül fontos lenne a védőoltásokkal kapcsolatos tanácsadásra is időt szánni felnőtt korban is.

Az oltási programok sikerét több tényező befolyásolja. Rendelkezésre áll-e hatásos és biztonságos védőoltás az adott fertőzés megelőzésére? Van-e olyan szakmai ajánlás, ami meghatározza, mely életkorban a legoptimálisabb beadni azt? Milyen anyagi támogatással tudnak egyenlő eséllyel hozzájutni a veszélyeztetettek az adott oltáshoz?

Az egészségügyi szakemberek áldozatos munkájának köszönhetően hiteles információhoz jutnak a páciensek. Ezért szükséges, hogy a betegellátás mellett, kellő idő álljon rendelkezésre az egészségnevelésre is. Az oltásokat ők adják be és nyilvántartásba is veszik azokat.

A felelősség közös. A lakosság támogatása elengedhetetlen, hisz egy védőoltási program akkor sikeres, ha az oltandók közül minél többen igénybe is veszik a felajánlott oltásokat. Az embereknek tisztában kell lennie azzal, hogy az oltással nemcsak saját magunkat védik meg, hanem áttételesen azokat is, akik valamilyen okból nem kaphatják meg az oltást.

Egy betegséget mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni A védőoltás a megelőzés egyik leghatékonyabb módja. Mivel a kórokozóknak egész életünk során ki vagyunk téve, a vakcinációra úgy kell tekinteni, mint egy egész életen átívelő hasznos beavatkozásra.

 

 

Forrás:

Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése Magyarország, 2019.

Központi Statisztikai Hivatal 120 év interaktív korfája.

NNK módszertani levele a 2020 évi védőoltásokról.

Ludwig E. Érvek a felnőttkori vakcináció mellett-a legyakoribb légúti infekciók megelőzésének lehetőségei. Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1743-1747.

Mészner Zsófia. Felnőttkori védőoltások kézikönyve. Medicina 2019.;111-264.oldal  

 

 

Lezárva: 2020. október 16.