Krónikus myeloid leukémia (CML)
A CML ritka betegségnek számít, a felnőtteket érintő leukémiák mintegy 15%-át érinti, Magyarországon kb. 150 újonnan diagnosztizált beteget jelent évente. A CML bármilyen életkorban diagnosztizálható, de leginkább idősebb korosztálynál jelentkezik, férfiaknál gyakrabban.
A csontvelő két fő fehérvérsejt fajtát termel, a mieloid sejteket (többek között granulocitákat) és limfocitákat. A CML esetében túl sok fehérvérsejt képződik, melyek nem is érnek meg megfelelően, így nem képesek a feladatuk betöltésére. Ezek a sejtek a leukémiás sejtek, melyek idővel felhalmozódnak a vérben és a csontvelőben, ezzel pedig kiszorítják az egészséges sejteket.
A diagnózis végleges felállításához a vér és a csontvelő-vizsgálata szükséges.
A CML tünetei
A betegség lefolyása jellemzően lassú, így hónapokig, vagy akár évekig is rejtve maradhatnak a tünetek, gyakran egyéb vizsgálatok során derül ki a betegség.
Tünetek leginkább a CML előrehaladottabb (akcelerált) szakaszában jelentkeznek az éretlen fehérvérsejtek számának növekedése miatt. A blasztos, vagy akut fázisban a sejtek további szövetekbe és szervekbe jutnak be, a tünetek felerősödnek, a túlélési esély jelentősen csökken.
Főbb tünetek:
- fáradtság
- étvágytalanság
- fogyás
- láz
- sápadtság
- túlzott izzadás alvás közben
- fájdalomérzet a has bal felső részén
A CML kezelése
A célzott terápiák (tirozin-kináz-gátlók, TKI) megjelenése hatalmas áttörés volt az orvostudományban, mert célzottan a BCR-ABL rákot okozó gén által termelt fehérjét, a tirozin-kinázt gátolják. Ezen terápiák alkalmazásával az elmúlt évtizedben az újonnan diagnosztizált CML-betegek túlélési aránya jelentősen növekedett. A tirozin-kináz-gátlókat ma a CML standard kezelésének tekintik, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már több készítmény is rendelkezésre áll a betegek kezelésére, így nem megfelelő hatékonyság esetén lehetőség van terápiaváltásra.
A legtöbb beteg számára a remisszió elérése után is rendszeres kontroll és a megfelelő gyógyszer folyamatos szedése szükséges.
A célzott terápiák mellett más kezelések is alkalmazhatók a CML kezelésére, ezek függenek a betegség stádiumától és egyéb befolyásoló tényezőtől, pl.: társbetegségek.
További kezelési lehetőségek, amelyeket a tirozin-kináz-gátlók hatékonysága miatt ritkán alkalmaznak:
- interferon terápia – csökkenti a leukémiás sejtek növekedését és terjedését, rendszeres, hosszútávú öninjekciózást igényel. Akkor alkalmazzák, amikor a TKI kezelés nem merülhet fel.
- kemoterápia – az őssejt- vagy csontvelő átültetés részeként is használják, illetve, ha a TKI kezelés nem alkalmazható,
- sugárkezelés – leginkább az őssejt- vagy csontvelő átültetéskor alkalmazzák
- csontvelő vagy őssejt átültetés – az egyetlen bizonyított gyógyítási módja a betegségnek, azonban a TKI kezelések hatékonysága miatt mára jelentősen csökkent az átültetések száma. Leginkább gyermekeknél, fiatal betegeknél veszik fontolóra alkalmazását, egyező donor, vagy megfelelő mennyiségű őssejt esetén. Átültetés akkor is javasolható, ha a beteg nem reagál jól a TKI kezelésre, a betegség felgyorsul, vagy előrehaladott állapotba kerül.
Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.
Forrás:
American Cancer Society - Chronic Myeloid Leukemia (CML) - www.cancer.org
Chronic Myeloid Leukémia - www.gethealtystayhealthy.com
Lezárva: 2020.10.28.