Skip directly to content

Tüdőrák

 

A daganatos betegségek közül hazánkban mintegy 7000 új esetet diagnosztizálnak évente. A halálozási arányokat tekintve sajnos világelsők vagyunk, évente kb. 6-6500 ember esik a tüdőrák áldozatául. A betegség leggyakrabban az 50 év fölötti korosztályt érinti, Magyarországon leginkább a férfiaknál jelenik meg, azonban ezt az arányt a dohányzási szokások jelentősen befolyásolhatják.

Melyek a tüdőrák okai és rizikófaktorai?
Számos kockázati tényező növelheti a tüdőrák kialakulását, többek közt:

  • Dohányzás: a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányzással megnő, a tüdőrák okozta halálesetek mintegy 80 százaléka mögött a dohányzás áll. A tüdőrákos esetek nagy része megelőzhető lenne a dohányzás mellőzésével, a leszokáshoz orvosi segítséget is kérhet.
  • Passzív dohányzás: a kór jelentkezhet azoknál is, akik soha életükben nem dohányoztak, de érintkeztek a dohányzás által kibocsájtott füsttel.
  • Veszélyes anyagok: a levegőszennyezés, a radon és az azbeszt is növeli a rák kialakulását.
  • Korábbi sugárkezelés, vagy daganatos megbetegedés.
  • Tüdőrák előfordulása a családban.

Egy vagy több rizikófaktor fennállása genetikai elváltozást, mutációt okozhat a génekben, amely mutációk a sejt osztódásához és növekedéséhez vezethetnek, rákos daganatokat képezve. Ilyen mutációk többek közt az EGFR, KRAS, ALK, BRAF, ROS1 mutációja.

A rendszeres szűrés különösen ajánlott azon személyeknél, akik magas rizikófaktorba tartoznak:

  • korábban erős dohányos volt, vagy jelenleg is dohányzik
  • az elmúlt 15 évben hagyta abba a dohányzást
  • 55 és 80 év között

Keresse fel orvosát és kérjen szűrővizsgálatot, a korai felismeréssel életet nyerhet!

A tüdőrák tünetei
A tünetek különbözőek lehetnek, azonban a legtöbb esetben a betegség kialakulása tünetmentes és a diagnózisra csak a daganat növekedése következtében, már előrehaladott, áttétes állapotban kerül sor.

A tüdőrák lehetséges tünetei:

  • elhúzódó köhögés, amely erősödhet
  • a köhögéssel vér is távozhat
  • indokolatlan fogyás
  • fáradtság
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • zihálás
  • ismétlődő tüdőgyulladás vagy hörghurut
  • étvágytalanság

A fenti tünetek mellett az áttétes tüdőráknál a véralvadékonyság fokozódása miatt nem ritka az ismétlődő vérrög-képződés a visszerekben, valamint a tüdőembólia.

Az áttétes tüdőrák tüneteit leginkább az érintett szövetek, szervek helye határozza meg:

  • Agyi áttét: fejfájás, szédülés, hányinger, bénulás, aluszékonyság, görcsrohamok, mozgás, beszéd-, vagy beszédzavar, magatartásváltozás
  • Gerincvelő áttét: bénulás, érzészavar, székelési és vizelési zavar
  • Csontáttét: csontfájdalom, az érintett csontok (csigolya, végtagcsontok) törése
  • Májáttét: hasi fájdalom, hasi folyadékgyűlem, sárgaság
  • Bőráttét: borsnyi vagy nagyobb tapintható csomók, ritkán okoznak panaszt 

Hogyan állapítható meg a tüdőrák?
Tüdőrák gyanúja esetén elsőként leginkább mellkasröntgenre esetleg mellkas CT-re és hasi ultrahangra kerül sor az áttétek keresése miatt. 

Köpet vizsgálat esetén daganatos sejteket keresnek a felköhögött váladékban.

A tüdőrák diagnózisának bizonyosságához biopszia szükséges, amely során a tüdőből eltávolított szövetből beazonosíthatóvá válnak a rákos sejtek.

Pozitív diagnózis esetén további átfogó képalkotó vizsgálatok szükségesek (CT, MR, PET), amellyel láthatóvá válnak a kisebb elváltozások, meghatározható a daganat terjedésének, illetve az esetleges áttéteknek a helye és mértéke. A tüdőrák típusának és súlyosságának meghatározása után kerül sor a leghatékonyabb terápia alkalmazására.

A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek le a légcsövön keresztül a hörgőkbe, így közvetlenül láthatóvá válnak a légutak és az egyes elváltozások. A tükrözés során lehetőség van a biopsziára is.

A tüdőrák típusai és stádiumai
A daganat növekedése és terjedésmódja alapján két fő típus különböztethető meg.

Nem kissejtes tüdőrák
A tüdőrák leggyakoribb fajtája, az esetek kb. 80-85%-át alkotja, lassabb növekedés és nagyobb terápiás válaszkészség jellemzi. A szövettani elváltozások alapján három altípusba sorolható:

  • laphámrák (squamosus sejtes karcinoma), a főhörgők hámjából indul ki, a nem kissejtes tüdőrák 20-30%-át teszi ki. A belső légutakat bevonó laphámsejtekből ered, általában a tüdő központi részében, a hörgők közelében alakul ki. Gyakran a dohányzás előzményeire vezethető vissza.
  • mirigyhámrák (adenokarcioma), a nem dohányzók esetében is a leggyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőrák. Nőknél és a fiatalabb korosztálynál gyakrabban alakul ki, általában még az áttétek megjelenése előtt diagnosztizálják. Jellemzően a tüdő külső részén, a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből ered.
  • nagysejtes tüdőrák a tüdő bármely részén kialakulhat, gyors növekedés és terjedés jellemzi, amely megnehezíti a kezelést. Többnyire a tüdő széleihez közeli területről indul ki, a nem kis sejtes tüdőrákok kb. 10%-át teszi ki.
    • A nagysejtes tüdőrák altípusa a neuroendokrin karcinóma, amely nagyon hasonló a kissejtes tüdőrákhoz.

Egyéb altípusok, mint például az adenosquamous karcinóma és sarcomatoid karcinóma, sokkal ritkábban fordulnak elő.

A nem kissejtes tüdőráknak IV szakasza van, illetve megkülönböztetjük még a 0. szakaszt. A különböző stádiumok a daganatok méretét és az áttétek terjedését mutatja. A kór természetét mutatja, hogy már a II. szakasztól megjelenhetnek az áttétek.

Kissejtes tüdőrák
A daganattípus sokkal kisebb sejtekből áll, alakja miatt zabszemsejtes ráknak is nevezik. Gyorsabban növekszik és terjed, mint a nem kissejtes tüdőrák, döntő többségét áttétes formában diagnosztizálják.

A kissejtes tüdőrák szakaszait, hasonlóan a nem kissejtes tüdőrákhoz, mérete és az áttétek jelenléte alapján lehet besorolni.

A limitált stádiumban a daganat csak az egyik tüdőben jelenik meg, amely érintheti a közeli nyirokcsomókat is.

A kiterjedt stádiumban a daganat mindkét tüdőben megtalálható, illetve érintheti a tüdő körüli folyadékot, a mellkas más területeire és a test távolabbi helyeire is kiterjedhet.

Terápiás lehetőségek
A gyógyulási esélyt növeli, ha a diagnózisra a betegség korai szakaszában kerül sor, azonban a betegséget gyakran csak az áttétképződés után veszik észre.

A tüdőrák kezelése a betegség típusától, a daganat méretétől, elterjedésétől, az áttétek jelenlététől, azaz a stádiumától függ, és hogy milyen biomarkereket találtak a vizsgálatok során. A biomarkerekből kimutatható, hogy a ráksejtekben mi okozza a tumor növekedését. Meghatározásuk után a daganat természete érthetőbbé válik, amely segíti a leghatékonyabb terápia kiválasztását. A terápiaválasztást befolyásoló tényező még a beteg egészségi állapota.

Lehetséges terápiák

  • Műtéten a legtöbb nem kissejtes beteg átesik, legjobb eredménnyel a tüdőrák korai szakaszában, az áttétek kialakulása előtt alkalmazható. Sikere nagyban függ a daganat elhelyezkedésétől, amennyiben a daganat teljes egészében eltávolítható, jó esély van a gyógyulásra. Sok esetben a környező szövetek és a daganatot érintő teljes oldal is kimetszésre kerülhet. Daganatot csökkentő műtétet általában akkor alkalmaznak, ha mérete túl nagy, vagy más fontos szervekre, szövetekre terjedt, így az eltávolítással csökkentik a fájdalmat vagy a tüneteket. A kissejtes rák gyors terjedése miatt műtétre ritkán kerül sor.
  • Rádiófrekvenciás abláció a nem kissejtes tüdőrák esetén alkalmazható azoknál a betegeknél, akiknél a műtéti eljárás nem lehetséges, illetve a daganatok a tüdő külső részén helyezkednek el. A tumort egy szondán keresztül nagyenergiájú rádióhullámokkal melegítik fel, amely elpusztítja a rákos sejteket.
  • Kemoterápiára nem minden esetben kerül sor. Amennyiben mégis, akkor gyakran a tüdőrák stádiumától és egyéb tényezőktől függően akár a sugárkezeléssel együtt is alkalmazzák:
    • fő kezelésként is használhatják (önmagában vagy együttesen is), különösen, ha nem műthető a beteg,
    • műtét előtt (általában a két kezelés együttes alkalmazása) a daganat méretének csökkentésére,
    • műtét után (önmagában vagy együttesen is), annak érdekében, hogy az esetleges bennmaradt rákos sejteket elpusztítsa,
    • áttétek kezelésére
    • az előrehaladott állapot tüneteinek enyhítése
  • A célzott terápiák hatásmechanizmusa eltér a kemoterápiás kezelésektől, célzottan azokat a fehérjéket támadja meg, amelyek a rákos sejtek növekedésében, osztódásában és terjedésében játszanak szerepet. A célzott terápia önmagában vagy más kezelésekkel is alkalmazható. Hatékonysága mellett mellékhatás profilja is kedvezőbb a hagyományos kemoterápiával szemben. Áttétes tüdőrák esetén gyakrabban alkalmazzák.
  • Az immunterápia nem a daganatot célozza meg, hanem a szervezet immunrendszerét ösztönzi arra, hogy felismerje és védekezzen a ráksejtek ellen, az immunsejteken lévő fehérjék aktivitásával, vagy kiiktatásával.

Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

 

Forrás:
Revising Incidence and Mortality of Lung Cancer in Central Europe: An Epidemiology Review From Hungary - K Bogos,1,† Z Kiss,2,*† G Gálffy,3 L Tamási,4 Gy Ostoros,1 V Müller,4 L Urbán,5 N Bittner,6 V Sárosi,7 A Vastag,2 Z Polányi,2 Zs Nagy-Erdei,2 Z Vokó,8 B Nagy,8 K Horváth,8 Gy Rokszin,9 Zs Abonyi-Tóth,9,10 , J Moldvay11,12 - -Front Oncol. 2019; 9: 1051.

 Lung Cancer: The Facts -www.gethealthystayhealthy.com

State of Health in the EU Hungary Country Health Profile 2017 - www.ec.europa.eu

A tüdőrákról - Magyar Onkológusok Társasága – www. oncology.hu

A tüdőrák megelőzésének, diagnosztikájának és kezelésének alapelevei  - Ostoros G, Bajcsay A et al. (2012)  -Magyar onkológia 56(2):114-132

 

Lezárva: 2020.10.28.