Skip directly to content

Kullancsencephalitis

 

A kullancsok csípésével terjedő egyik legveszélyesebb megbetegedés az FSME-vírus* okozta vírusos agyvelőgyulladás, vagy más néven kullancsencephalitis betegség. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem létezik ellene, csupán a tünetek kezelhetők, de a fertőzés védőoltással megelőzhető.

Mi okozza a kullancsencephalitist?
A kullancscsípéshez legtöbben elsőként a Lyme-kórt társítják, de a két betegségnek semmi köze egymáshoz. Míg a Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, addig a kullancsencephalitis fertőzést a Flaviviridae családba tartozó FSME-vírusok okozzák. A kullancsencephalitis kisebb arányban elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.

Gyakori tévhit, hogy a kullancsok a fákról ugranak kiszemelt áldozatukra. A kullancsok valójában nem képesek ugrani, sokkal inkább az aljnövényzetben, a cserje- és bokorszinten, de maximum két méteres magasságban várakozva keresik áldozatukat.

Melyek az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis tünetei?
Az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis vírusa a vérszívás során kerül a fertőzött kullancs gyomrából az ember vérkeringésébe. A lappangási idő általában egy hétre tehető, kivételesen ritkán egy hónap is lehet. Típusos esetben kétfázisú betegség. Az első fázisban általános tünetek (fejfájás, izomfájdalom, általános fáradtság, hőemelkedés) jelentkeznek, melyek inkább hasonlítanak egy egyszerű meghűlés, vagy influenzaszerű megbetegedés tüneteire.

Az első fázis általában pár napig tart, a betegek több mint 50 százaléka jellemzően további tünetek nélkül felépül. A betegek kevésbé szerencsés felénél azonban a betegség második fázisa is kialakul. Ebben az esetben az idegrendszeri tünetek kialakulását kiugróan magas láz, heves fejfájás, hányás, szédülés és izomfájdalom kíséri, melyek eszméletzavarhoz, bénuláshoz vezethetnek. A legsúlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A diagnózist könnyítheti, hogy a kullancsencephalitis sohasem jár légúti tünetekkel (torokfájás, száraz köhögés vagy hurutos tünetek: orrfolyás, orrdugulás, váladékos köhögés).

A betegség 0.5-1 százalékban halálos, 5-10 százalékban maradandó bénulással gyógyul. További 26-46 százalékban idegrendszeri károsodás marad vissza.

Kik a veszélyeztetettek?
A kullancsok az április-májusi, illetve az augusztus-szeptemberi időszakban jelentik a legnagyobb veszélyt, de a kullancsok aktivitása szinte egész évre kiterjed az enyhe telek miatt. A tavasztól őszig tartó időszakban érdemes a szabadban különösen elővigyázatosnak lenni. A klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok városi parkokban, kertes házak udvarán, gondozott sportpályákon, sétányokon is előfordulhatnak. Így már nemcsak a természetben járók, vadászok, mezőgazdasági dolgozók, erdészek tekinthetők különösen veszélyeztetetteknek, hanem mindenki, aki a szabadban több-kevesebb időt eltölt.

Veszélyeztetett korcsoportok
Fontos kihangsúlyozni, hogy az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis kortól és nemtől függetlenül bárkinél kialakulhat.

Melyek a veszélyeztetett területek?
A kullancs által terjesztett betegségek tekintetében Magyarország közepesen fertőzött országnak mondható, de a vírus nemcsak hazánkban, hanem egész Európában komoly veszélyt jelent. Veszélyeztetett területek közé soroljuk a következő országokat:

  • Németország
  • Ausztria
  • Csehország
  • Svájc
  • Svédország
  • Lengyelország
  • Horvátország
  • Szlovénia

Hazánkon belül Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna-menti térségek és a balatoni régió számít magas kockázatú területnek. A megyék közül pedig Zala-, Somogy-, Vas-, Heves-, Borsod-Abaúj-Zemplén- és Nógrád-megye.

Hogyan kezelhető?
A kullancsencephalitis fertőzésnek csupán a tünetei enyhíthetők, kezelésére gyógyszeres terápia nem létezik, védőoltással azonban megelőzhető a kialakulása.

Amit a védőoltásról tudni kell
A leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket kullancs, de a kullancsencephalitisszel szemben rendelkezésünkre áll védőoltás.

Az oltásról érdeklődjön háziorvosánál, és lehetőség szerint adassa be minden családtagjának, hiszen ez a kullancsencephalitis egyetlen hatékony megelőzési lehetősége. A vakcina már egyéves kortól beadható, így egészen kis gyermekünknek is védelmet biztosíthatunk a veszélyes betegség ellen. Az alapimmunizálás két részoltásból áll, az immunitás fenntartása érdekében pedig 3 vagy 5 évenként (a vakcina fajtájától és az életkortól függően) emlékeztető oltást kell beadatni. Amennyiben Ön még nem kapott kullancsencephalitis elleni oltást, első alkalommal az ún. alapimmunizálás biztosítása a cél, amelyre egy három alkalomból álló oltássorozattal kerülhet sor. Alapesetben, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a második oltást, majd újabb 5-12 hónap múlva a harmadik részoltást (amennyiben gyors immunizálás szükséges, orvosi utasításra ez az időszak lerövidíthető). Az oltások tekintetében eltérő adagolás lehetséges, melyről az oltóorvosa ad pontosabb tájékoztatást.

Fontos tudni, hogy a védőoltás nem a kullancscsípést, hanem a csípés következtében kialakuló betegséget előzi meg!

Egy betegséget mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni A védőoltás a megelőzés egyik leghatékonyabb módja. Mivel a kórokozóknak egész életünk során ki vagyunk téve, a vakcinációra úgy kell tekinteni, mint egy egész életen átívelő hasznos beavatkozásra.

Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

* Frühsommer-Meningoenzephalitis, kullancsencephalitis vírus.

 

Forrás:

Dr. Schneider Ferenc: Amit a kullancsencephalitis megbetegedésről tudni érdemes. Korszerű Kaleidoszkóp 4. évfolyam, 1. szám,2018. április

Lindquist L et al. Tick-borne encephalitis. Lancet (2008);371:1861-71.

Dobler G, Erber W, Bröker M, Schmitt HJ, eds. The TBE Book. 3rd ed. Singapore: Global Health Press; 2020. doi:10.33442/26613980_10-3

 

Lezárva: 2020. október 16.