A hamis gyógyszer egyik alapvető ismérve, hogy nem tartalmazza azokat a hatóanyagokat, amelyeknek az előírások szerint az adott, eredeti készítményben benne kellene lennie. Rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak a hamis gyógyszerek. Ezek a készítmények a legjobb esetben is hatástalanok, de inkább veszélyesek.
Több külső jel is utalhat arra, hogy a készítmény hamis: így például nincs magyar nyelvű felirat a dobozokon, illetve magyar nyelvű betegtájékoztató a dobozban, a gyógyszer szemmel láthatóan is rossz minőségű, például töredezett a széle, rosszul olvasható rajta a felirat, elmosódottak az élek, nem egyöntetű a színe, illetve nem pontosan ugyanolyan színű, ízű vagy állagú, mint amit megszoktunk a patikában vásárolt gyógyszernél. Emellett természetesen a várt hatás is elmarad, sőt rosszabb esetben súlyos tünetek is jelentkezhetnek.
A hamis készítmények előállításához nem feltétlenül szükséges laboratóriumi környezet, sőt az ismert esetek többségében kimondottan „barkácsolás jelleggel” állítják elő ezeket, korántsem steril körülmények között. Tárolásuk és szállításuk módja szintén messze elmarad az eredeti gyógyszerek szigorú előírásaitól.
A legtöbb esetben a hamis gyógyszerek Indiából, a Közel-Keletről vagy Kínából származnak, de volt már példa az Amerikai Egyesült Államokban előállított hamis készítményre is.
Becslések szerint az illegális szerek piaca évi 12-16 százalékkal bővül. A fejlődő országokban a forgalmazott gyógyszerek 25 százaléka hamis, de vannak olyan országok is, ahol ez az arány akár az 50 százalékot is eléri.
A hamis készítmények nem egyszer okozták már több ezer ember halálát, teremtve ezzel súlyos egészségügyi katasztrófát például délkelet-ázsiai országokban vagy Afrikában a malária esetében, amikor a hatóanyag nélküli gyógyszerek beszedése után sok ezren vesztették életüket. A hamis gyógyszereknek azonban a fejlett országokban is van piaca.
A gyógyszerhamisítás ma már Európában is aggasztó méreteket ölt: a piac tíz százalékát teszi ki. Amellett, hogy az egészséget veszélyeztető tevékenység, évente igen jelentős adókiesést is okoz a nemzeti költségvetéseknek.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb jelenséggé vált elsősorban a nyugat-európai országokban, hogy a hamis gyógyszerek a legális patikai forgalmazásban is megjelentek. Számos esetben került már sor tömeges gyógyszervisszahívásokra, amikor bejelentések nyomán akadtak hamis készítményekre a hatóságok.
Sajnos Magyarországon is egyre elterjedtebb a hamis gyógyszerek kereskedelme, ám a legális patikai forgalmazásba – a gyógyszeripari és hatósági szereplők hatékony együttműködésének, valamint a szigorú szabályozásnak és ellenőrzésnek köszönhetően – egyelőre nem került be hamisított gyógyszer, így hazánkban jelenleg kizárólag illegális csatornákon keresztül kerülnek értékesítésre ezek a készítmények.
Magyarországon igen szigorú a gyógyszerellátási lánc ellenőrzése, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hatáskörében végzett vizsgálatok eljárásmódja, így a patikákban vásárolható gyógyszerek megbízható, jó minőségű készítmények.
Hazánkban elsősorban vényköteles, az életmóddal kapcsolatos gyógyszerek (pl. fogyasztószerek, potencianövelők stb.) hamisítványaival találkozhatunk, amelyekhez legálisan egyébként megelőző orvosi vizsgálattal lehetne hozzájutni, a legtöbb esetben viszont a vásárlók szégyenérzetükre vagy időhiányra hivatkozva egyszerűbb megoldásnak tartják az illegális piacon megvásárolni a készítményt. Tévedés azonban azt hinni, hogy csak az életmóddal kapcsolatos készítmények találhatók meg az internetes gyógyszertárakban: a rákellenes készítményektől az asztma elleni szereken át vérnyomáscsökkentőkig, allergiaellenes szerekig, antidiabetikumokig gyakorlatilag bármi rendelhető.
A gyógyszerhamisítás visszaszorításának főbb lépései:
A paralel kereskedelem szigorú szabályozása, hogy ne kerülhessen hamisítvány a legális ellátóláncba.
A gyógyszeripari szereplők szoros együttműködése az illetékes hatóságokkal (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) a felderítés és bűnüldözés elősegítése érdekében.
Hatósági felvilágosító tevékenység folytatása.
A szabadalombitorlás és a védjegybitorlás elleni fellépés.
A Btk. szerinti és a veszélyességnek megfelelő büntetések kiszabása, és azok nyilvánosságra hozatala.
A hatóságok munkájának köszönhetően – amelyet a gyógyszeripari szereplők is igyekeznek támogatni – számos illegális laboratóriumot és bűnelkövető szervezetet sikerül felderíteni, sok esetben azonban ezek helyébe új, hasonló profilú illegális szervezetek lépnek.
A hamisítványok készítése és azok terjesztése ellen leghatásosabban a közvélemény tájékoztatásával tudunk fellépni. Fontos, hogy minél többen ismerjék és értsék a hamis gyógyszerkészítmények rejtette veszélyeket, és amennyiben egészségi állapotuk javítása érdekében gyógyszerre van szükségük, azokat legális forrásból, egészségügyi szakembereken és patikákon keresztül szerezzék be!
Az OGYÉI gyógyszerhamisítás elleni tevékenysége keretében a hamis és engedély nélküli gyógyszereket forgalmazó weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. További információ az OGYÉI gyógyszerhamisítás elleni tevékenységéről, a hamis, illetve nem engedélyezett termékekről itt érhető el.
A Pfizer gyógyszerhamisítás elleni fellépése
A Pfizer mind helyi, mind pedig globális szinten megtesz mindent a hamisítások és a hamis készítményekkel való kereskedelem felszámolása érdekében, így Magyarországon is szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal.
A lakosság gyógyszerhamisítással kapcsolatos tájékoztatásában, valamint figyelemfelkeltő kampányok folytatásában a Pfizer támogatja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját. A HENT munkacsoportjának tevékenységéről bővebb információkat olvashat itt.
A hamis készítményeket hirdető spamek ellen sajnos egyelőre nem tudunk fellépni. Javasoljuk, hogy ne nyissák meg az ilyen elektronikus üzeneteket – pl. esetleges vírustámadások elkerülése érdekében –, jelentkezzenek le az ilyen tartalmakat kínáló levelező listákról, és tiltsák le az ilyen típusú üzeneteket.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest Alkotás u. 53.
Lezárva: 2022. 06. 08.
Amennyiben kérdése lenne bármely Pfizer készítménnyel kapcsolatban, kérjük, lépjen kapcsolatba a Pfizer Orvosi Információs Szolgálatával az alábbi telefonszámon vagy e-mail címen: +36 1 488 3783, [email protected], illetve postai címünkön keresztül.
A Viagra terméket hirdető spamek nem a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. vagy a Pfizer Inc. anyavállalat és/vagy bármely más a Pfizer csoporthoz tartozó entitás által létrehozott illetve működtetett elektronikus oldalak üzenetei, így azok tartalmáért felelősséget vállalni nem tudunk.
Az ehhez hasonló oldalakat – nem a Pfizer megbízásából – harmadik személyek hozzák létre, illetve működtetik, amelyek révén hamis termékeket, hamisítványokat próbálnak értékesíteni. Ezek a hamisítványok sértik a Pfizer termékszabadalmait, illetve bitorolják védjegyeit, emellett sértik a Pfizer jó hírnevét. Ezek a cselekmények szabálysértésnek, illetve bűncselekménynek is minősülnek, továbbá számos más jogszabály rendelkezéseit is megsértik – mint például az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI.18.) EüM rendelet stb.
Társadalom és Tudomány
Helyi megfelelőségi jelentéstétel
útmutató és adatvédelmi tájékoztató