A hamis gyógyszer egyik alapvető ismérve, hogy nem tartalmazza azokat a hatóanyagokat, amelyeknek az előírások szerint az adott, eredeti készítményben benne kellene lennie. Rosszabb esetben az egészségre kimondottan káros vagy akár mérgező anyagokat, illetve ritkán még kábítószert is tartalmazhatnak a hamis gyógyszerek. Ezek a készítmények a legjobb esetben is hatástalanok, de inkább veszélyesek.
Több külső jel is utalhat arra, hogy a készítmény hamis: így például nincs magyar nyelvű felirat a dobozokon, illetve magyar nyelvű betegtájékoztató a dobozban, a gyógyszer szemmel láthatóan is rossz minőségű, például töredezett a széle, rosszul olvasható rajta a felirat, elmosódottak az élek, nem egyöntetű a színe, illetve nem pontosan ugyanolyan színű, ízű vagy állagú, mint amit megszoktunk a patikában vásárolt gyógyszernél. Emellett természetesen a várt hatás is elmarad, sőt rosszabb esetben súlyos tünetek is jelentkezhetnek.
A hamis készítmények előállításához nem feltétlenül szükséges laboratóriumi környezet, sőt az ismert esetek többségében kimondottan „barkácsolás jelleggel” állítják elő ezeket, korántsem gyógyszergyári körülmények között. Tárolásuk és szállításuk módja szintén messze elmarad az eredeti gyógyszerek szigorú előírásaitól.
A hamisított gyógyszerek kereskedelme világszerte komoly veszélyt jelent az egészségügyre és a gazdaságra. A globális piacra becsült értékük meghaladja a 4 milliárd eurót, és a jelenség egyre nagyobb méreteket ölt. A leggyakrabban hamisított termékek közé tartoznak az antibiotikumok, az életmódgyógyszerek és a fájdalomcsillapítók.
A hamis gyógyszerek túlnyomó többsége kis csomagküldemények formájában jut el a fogyasztókhoz, például postai vagy futárszolgálati úton. Ezek az ellátási csatornák különösen nehezen ellenőrizhetők, és az ilyen típusú küldemények a lefoglalások több mint 90%-át teszik ki.
A gyártás szempontjából két ország emelkedik ki: India és Kína. Ezekből az országokból indul el a legtöbb hamisított gyógyszer, míg a nemzetközi forgalmazásban Szingapúr és Hongkong fontos elosztó szerepet tölt be.
A hamis gyógyszerek nemcsak a fejlődő országokban jelentenek problémát, hanem a fejlett országok piacain is jelen vannak. Az online kereskedelem különösen kedvez a terjedésüknek, mivel a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában a vásárolt termék eredetével vagy megbízhatóságával.
A hamisított gyógyszerek nemcsak gazdasági károkat okoznak, hanem súlyos egészségügyi kockázatot is jelentenek. A hatóanyag nélküli vagy szennyezett készítmények közvetlen veszélyt jelentenek a betegek életére, és aláássák a gyógyszerellátásba vetett bizalmat.
Sajnos Magyarországon is egyre elterjedtebb a hamis gyógyszerek kereskedelme, ám a legális patikai forgalmazásba – a gyógyszeripari és hatósági szereplők hatékony együttműködésének, valamint a szigorú szabályozásnak és ellenőrzésnek köszönhetően – egyelőre nem került be hamisított gyógyszer, így hazánkban jelenleg kizárólag illegális csatornákon keresztül kerülnek értékesítésre ezek a készítmények.
Magyarországon igen szigorú a gyógyszerellátási lánc ellenőrzése, valamint az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hatáskörében végzett vizsgálatok eljárásmódja, így a patikákban vásárolható gyógyszerek megbízható, jó minőségű készítmények.
Hazánkban elsősorban vényköteles, az életmóddal kapcsolatos gyógyszerek (pl. fogyasztószerek, potencianövelők stb.) hamisítványaival találkozhatunk, amelyekhez legálisan egyébként megelőző orvosi vizsgálattal lehetne hozzájutni, a legtöbb esetben viszont a vásárlók szégyenérzetükre vagy időhiányra hivatkozva egyszerűbb megoldásnak tartják az illegális piacon megvásárolni a készítményt. Tévedés azonban azt hinni, hogy csak az életmóddal kapcsolatos készítmények találhatók meg az internetes gyógyszertárakban: a rákellenes készítményektől az asztma elleni szereken át vérnyomáscsökkentőkig, allergiaellenes szerekig, antidiabetikumokig gyakorlatilag bármi rendelhető.
A gyógyszerhamisítás visszaszorításának főbb lépései:
A hatóságok munkájának köszönhetően – amelyet a gyógyszeripari szereplők is igyekeznek támogatni – számos illegális laboratóriumot és bűnelkövető szervezetet sikerül felderíteni, sok esetben azonban ezek helyébe új, hasonló profilú illegális szervezetek lépnek.
A hamisítványok készítése és azok terjesztése ellen leghatásosabban a közvélemény tájékoztatásával tudunk fellépni. Fontos, hogy minél többen ismerjék és értsék a hamis gyógyszerkészítmények rejtette veszélyeket, és amennyiben egészségi állapotuk javítása érdekében gyógyszerre van szükségük, azokat legális forrásból, egészségügyi szakembereken és patikákon keresztül szerezzék be!
Az NNGYK gyógyszerhamisítás elleni tevékenysége keretében a hamis és engedély nélküli gyógyszereket forgalmazó weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. További információ az NNGYK gyógyszerhamisítás elleni tevékenységéről, a hamis, illetve nem engedélyezett termékekről itt érhető el.
A Pfizer mind helyi, mind pedig globális szinten megtesz mindent a hamisítások és a hamis készítményekkel való kereskedelem felszámolása érdekében, így Magyarországon is szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal.
A lakosság gyógyszerhamisítással kapcsolatos tájékoztatásában, valamint figyelemfelkeltő kampányok folytatásában a Pfizer támogatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját. Az SZTNH munkacsoportjának tevékenységéről bővebb információkat olvashat itt.
A hamis készítményeket hirdető spamek ellen sajnos egyelőre nem tudunk fellépni. Javasoljuk, hogy ne nyissák meg az ilyen elektronikus üzeneteket – pl. esetleges vírustámadások elkerülése érdekében –, jelentkezzenek le az ilyen tartalmakat kínáló levelező listákról, és tiltsák le az ilyen típusú üzeneteket.
Amennyiben kérdése lenne bármely Pfizer készítménnyel kapcsolatban, kérjük, lépjen kapcsolatba a Pfizer Orvosi Információs Szolgálatával az alábbi telefonszámon vagy e-mail címen: +36 1 488 3783, [email protected], illetve postai címünkön keresztül.
Társadalom és Tudomány