A tüdőrák magyarországi előfordulása (~7000 új beteg/év) és mortalitása (6-6500 fő/év) ugyan magas, de nem haladja meg a közép-európai országok átlagát. Emellett a férfiaknál a tüdőrák előfordulásának és mortalitásának csökkent 2011 és 2016 közötti időszakban, míg a nők esetében növekedett.

Melyek a tüdőrák okai és rizikófaktorai?
Számos kockázati tényező növelheti a tüdőrák kialakulását, többek közt:

• Dohányzás: a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányzással megnő, a tüdőrák okozta halálesetek mintegy 80 százaléka mögött a dohányzás áll. A tüdőrákos esetek nagy része megelőzhető lenne a dohányzás mellőzésével, a leszokáshoz orvosi segítséget is kérhet.

• Passzív dohányzás: a kór jelentkezhet azoknál is, akik soha életükben nem dohányoztak, de érintkeztek a dohányzás által kibocsátott füsttel.

• Veszélyes anyagok: a levegőszennyezés, a radon és az azbeszt is növeli a rák kialakulását.

• Korábbi sugárkezelés, vagy daganatos megbetegedés.

• Tüdőrák előfordulása a családban.

Egy vagy több rizikófaktor fennállása genetikai elváltozást, mutációt okozhat a génekben, amely mutációk a sejt osztódásához és növekedéséhez vezethetnek, rákos daganatokat képezve. Ilyen mutációk többek közt az EGFR, KRAS, ALK, BRAF, ROS1 mutációja.

A rendszeres szűrés különösen ajánlott azon személyeknél, akik magas rizikófaktorba tartoznak:

• korábban erős dohányos volt, vagy jelenleg is dohányzik

• az elmúlt 15 évben hagyta abba a dohányzást

• 55 és 80 év között

Keresse fel orvosát és kérjen szűrővizsgálatot, a korai felismeréssel életet nyerhet!

A tüdőrák tünetei
A tünetek különbözőek lehetnek, azonban a legtöbb esetben a betegség kialakulása tünetmentes és a diagnózisra csak a daganat növekedése következtében, már előrehaladott, áttétes állapotban kerül sor.
A tüdőrák lehetséges tünetei:

• elhúzódó köhögés, amely erősödhet

• a köhögéssel vér is távozhat

• indokolatlan fogyás

• fáradtság

• mellkasi fájdalom

• légszomj

• zihálás

• ismétlődő tüdőgyulladás vagy hörghurut

• étvágytalanság

A fenti tünetek mellett az áttétes tüdőráknál a vér alvadékonyságának fokozódása miatt nem ritka az ismétlődő vérrög-képződés a visszerekben, valamint a tüdőembólia.

Az áttétes tüdőrák tüneteit leginkább az érintett szövetek, szervek helye határozza meg:

• Agyi áttét: fejfájás, szédülés, hányinger, bénulás, aluszékonyság, görcsrohamok, mozgás- vagy beszédzavar, magatartásváltozás

• Gerincvelő áttét: bénulás, érzészavar, székelési és vizelési zavar

• Csontáttét: csontfájdalom, az érintett csontok (csigolya, végtagcsontok) törése

• Májáttét: hasi fájdalom, hasi folyadékgyülem, sárgaság

• Bőráttét: borsnyi vagy nagyobb tapintható csomók, ritkán okoznak panaszt 

Hogyan állapítható meg a tüdőrák?
Tüdőrák gyanúja esetén elsőként leginkább  esetleg mellkas CT-re és hasi ultrahangra  kerül sor az áttétek keresése miatt. 

Köpetvizsgálat esetén daganatos sejteket keresnek a felköhögött váladékban.

A tüdőrák diagnózisának bizonyosságához biopszia szükséges, amely során a tüdőből eltávolított szövetből beazonosíthatóvá válnak a rákos sejtek.

Pozitív diagnózis esetén további átfogó képalkotó vizsgálatok szükségesek (CT, MR, PET), amellyel láthatóvá válnak a kisebb elváltozások, meghatározható a daganat terjedésének, illetve az esetleges áttéteknek a helye és mértéke. A tüdőrák típusának és súlyosságának meghatározása után kerül sor a leghatékonyabb terápia alkalmazására.

A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek le a légcsövön keresztül a hörgőkbe, így közvetlenül láthatóvá válnak a légutak és az egyes elváltozások. A tükrözés során lehetőség van a biopsziára is. 

A tüdőrák típusai és stádiumai
A daganat növekedése és terjedésmódja alapján két fő típus különböztethető meg.

Nem kissejtes tüdőrák
A tüdőrák leggyakoribb fajtája, az esetek kb. 80-85%-át alkotja, lassabb növekedés és nagyobb terápiás válaszkészség jellemzi. A szövettani elváltozások alapján három altípusba sorolható:

• laphámrák (squamosus sejtes karcinoma), a főhörgők hámjából indul ki, a nem kissejtes tüdőrák 20-30%-át teszi ki. A belső légutakat bevonó laphámsejtekből ered, általában a tüdő központi részében, a hörgők közelében alakul ki. Gyakran a dohányzás előzményeire vezethető vissza.

• mirigyhámrák (adenokarcioma), a nem dohányzók esetében is a leggyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőrák. Nőknél és a fiatalabb korosztálynál gyakrabban alakul ki, általában még az áttétek megjelenése előtt diagnosztizálják. Jellemzően a tüdő külső részén, a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből ered.

• nagysejtes tüdőrák a tüdő bármely részén kialakulhat, gyors növekedés és terjedés jellemzi, amely megnehezíti a kezelést. Többnyire a tüdő széleihez közeli területről indul ki, a nem kis sejtes tüdőrákok kb. 10%-át teszi ki.

  • A nagysejtes tüdőrák altípusa a neuroendokrin karcinóma, amely nagyon hasonló a kissejtes tüdőrákhoz.

Egyéb altípusok, mint például az adenosquamous karcinóma és sarcomatoid karcinóma, sokkal ritkábban fordulnak elő.

A nem kissejtes tüdőráknak IV szakasza van, illetve megkülönböztetjük még a 0. szakaszt. A különböző stádiumok a daganatok méretét és az áttétek terjedését mutatja. A kór természetét mutatja, hogy már a II. szakasztól megjelenhetnek az áttétek.

Kissejtes tüdőrák
A daganattípus sokkal kisebb sejtekből áll, alakja miatt zabszemsejtes ráknak is nevezik. Gyorsabban növekszik és terjed, mint a nem kissejtes tüdőrák, döntő többségét áttétes formában diagnosztizálják.

A kissejtes tüdőrák szakaszait, hasonlóan a nem kissejtes tüdőrákhoz, mérete és az áttétek jelenléte alapján lehet besorolni.

A limitált stádiumban a daganat csak az egyik tüdőben jelenik meg, amely érintheti a közeli nyirokcsomókat is.

A kiterjedt stádiumban a daganat mindkét tüdőben megtalálható, illetve érintheti a tüdő körüli folyadékot, a mellkas más területeire és a test távolabbi helyeire is kiterjedhet.

Terápiás lehetőségek
A gyógyulási esélyt növeli, ha a diagnózisra a betegség korai szakaszában kerül sor, azonban a betegséget gyakran csak az áttétképződés után veszik észre.

A tüdőrák kezelése a betegség típusától, a daganat méretétől, elterjedésétől, az áttétek jelenlététől, azaz a stádiumától függ, és hogy milyen biomarkereket találtak a vizsgálatok során. A biomarkerekből kimutatható, hogy a ráksejtekben mi okozza a tumor növekedését. Meghatározásuk után a daganat természete érthetőbbé válik, amely segíti a leghatékonyabb terápia kiválasztását. A terápiaválasztást befolyásoló tényező még a beteg egészségi állapota.

Lehetséges terápiák

• Műtéten a legtöbb nem kissejtes beteg átesik, legjobb eredménnyel a tüdőrák korai szakaszában, az áttétek kialakulása előtt alkalmazható. Sikere nagyban függ a daganat elhelyezkedésétől, amennyiben a daganat teljes egészében eltávolítható, jó esély van a gyógyulásra. Sok esetben a környező szövetek és a daganatot érintő teljes oldal is kimetszésre kerülhet. Daganatot csökkentő műtétet általában akkor alkalmaznak, ha mérete túl nagy, vagy más fontos szervekre, szövetekre terjedt, így az eltávolítással csökkentik a fájdalmat vagy a tüneteket. A kissejtes rák gyors terjedése miatt műtétre ritkán kerül sor.

• Rádiófrekvenciás abláció a nem kissejtes tüdőrák esetén alkalmazható azoknál a betegeknél, akiknél a műtéti eljárás nem lehetséges, illetve a daganatok a tüdő külső részén helyezkednek el. A tumort egy szondán keresztül nagyenergiájú rádióhullámokkal melegítik fel, amely elpusztítja a rákos sejteket.

• Kemoterápiára nem minden esetben kerül sor. Amennyiben mégis, akkor gyakran a tüdőrák stádiumától és egyéb tényezőktől függően akár a sugárkezeléssel együtt is alkalmazzák:

  • fő kezelésként is használhatják (önmagában vagy együttesen is), különösen, ha nem műthető a beteg,

  • műtét előtt (általában a két kezelés együttes alkalmazása) a daganat méretének csökkentésére,

  • műtét után (önmagában vagy együttesen is), annak érdekében, hogy az esetleges bennmaradt rákos sejteket elpusztítsa,

  • áttétek kezelésére

  • az előrehaladott állapot tüneteinek enyhítése

• A célzott terápiák hatásmechanizmusa eltér a kemoterápiás kezelésektől, célzottan azokat a fehérjéket támadja meg, amelyek a rákos sejtek növekedésében, osztódásában és terjedésében játszanak szerepet. A célzott terápia önmagában vagy más kezelésekkel is alkalmazható. Hatékonysága mellett mellékhatás profilja is kedvezőbb a hagyományos kemoterápiával szemben. Áttétes tüdőrák esetén gyakrabban alkalmazzák.

• Az immunterápia nem a daganatot célozza meg, hanem a szervezet immunrendszerét ösztönzi arra, hogy felismerje és védekezzen a ráksejtek ellen, az immunsejteken lévő fehérjék aktivitásával, vagy kiiktatásával.

Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

Forrás:

Revising Incidence and Mortality of Lung Cancer in Central Europe: An Epidemiology Review From Hungary - K Bogos,1,† Z Kiss,2,*† G Gálffy,3 L Tamási,4 Gy Ostoros,1 V Müller,4 L Urbán,5 N Bittner,6 V Sárosi,7 A Vastag,2 Z Polányi,2 Zs Nagy-Erdei,2 Z Vokó,8 B Nagy,8 K Horváth,8 Gy Rokszin,9 Zs Abonyi-Tóth,9,10 , J Moldvay11,12 - -Front Oncol. 2019; 9: 1051.

Mayo Clinic - Lung Cancer

State of Health in the EU Hungary Country Health Profile 2017 - www.ec.europa.eu

A tüdőrákról - Magyar Onkológusok Társasága – www. oncology.hu

A tüdőrák megelőzésének, diagnosztikájának és kezelésének alapelvei - Ostoros G, Bajcsay A et al. (2012) - Magyar onkológia 56(2):114-132

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest Alkotás u. 53.
Lezárva: 2023. július 14.