A növekedés a fejlődés velejárója. Az alacsonynövés (törpenövés) alatt azt az állapotot értjük, amikor gyermek testmagassága a kortársaikhoz képest jelentős elmaradásban van.1 A növekedés folyamatát a gyermekorvos rendszeresen ellenőrzi.
A fejlődés követését az ún. percentilis növekedési görbe teszi lehetővé, amely a kor és nem szerinti testsúly és testmagasság statisztikai megoszlását mutatja. Normális növekedés esetén a gyermek magassága az adott életkorban az átlagos tartományba esik. A növekedés nem mindig egyenletes, és még családon belül is előfordul, hogy eltérő magasságúak a gyermekek. Azonban normális növekedés esetén az idő és a magasság arányának ugyanazon tartományban kell maradnia.2
A percentilis görbék a gyermek testmagasságának és testtömegének megítélésére használhatók, amely a születéstől a gyermek 18 éves koráig alkalmazhatóak. A meghatározott értéktartomány egy reprezentatív mintán végzett gyermeknövekedési vizsgálat (Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat) adatai alapján készült gyermekorvosok, iskolaorvosok és védőnők számára. A gyermek nemének és életkorának megfelelő táblázat adatainak értelmezése szaktudást igényel; nem lehet következtetést levonni egyetlen adatból, értékből sem.2
Amennyiben a gyermek testsúlya vagy testhossza a percentilis ábrán a 10-es és a 90-es érték közé esik, akkor fejlettsége megfelelő. Amennyiben az értékek ez alatt vagy felett helyezkednek el, további orvosi vizsgálat szükséges az okok felderítéséhez és a lehetséges kezeléshez.2
A magasság határozza meg azt, hogy a mérés pillanatában a gyermek milyen magas vagy alacsony, a növekedés pedig a szervezet fejlődését mutatja. E dinamikus folyamat nyomon követése során, ha a gyermek magasságváltozásának üteme nem megfelelő, fény derülhet a háttérben felmerülő egészségügyi vagy táplálkozási rendellenességekre is.2
Az agyalapi mirigy a koponya alján található, borsó méretű mirigy, amely számos hormon előállításáért felelős. A szomatropin – a növekedésért felelős hormon - nem megfelelő elválasztása esetén többek között befolyásolja a test növekedését és fejlődését.1,3
A növekedésihormon-hiány ritka betegség; hátterében többnyire veleszületett, genetikai betegség áll (pl.: Turner-szindróma, Prader-Willi-szindróma) de a szervezetet ért egyéb betegség (pl. agydaganat), trauma, továbbá sugárkezelés esetén később is kialakulhat. A növekedésihormon-hiány spontán is létrejöhet, ennek hátterében rejtett pajzsmirigy-, illetve mellékvese-problémák is állhatnak.1
Mivel a növekedés elmaradásának sokféle oka lehet, a pontos diagnózis felállítását többlépcsős kivizsgálás előzi meg. Elsőként, a magasság- és testsúlymérést követően az egyéb, háttérben húzódó betegségeket zárják ki. Ezt több speciális hormonteszt követi, és ha két független próbában is bebizonyosodik a hormonhiány, akkor van szükség a növekedésihormon-kezelésre.3
A növekedésihormon-hiány kezelés nélkül alacsony testmagassághoz, késleltetett pubertáshoz, anyagcsere-betegségekhez és további egészségügyi problémákhoz vezethet.1A betegség korai felismerése és kezelése esetén lehetőség van a felnőttkori normál magasság megközelítésére vagy elérésére.
A növekedésihormon-hiány azonban összetettebb betegség (pl. kombinált agyalapimirigy-alulműködés) részjelensége is lehet, ezért növekedésihormon-kezelés alkalmazása esetén szoros ellenőrzés szükséges. A növekedési ütem rendszeres kontrollja mellett a szénhidrát-anyagcserét, a pajzsmirigyfunkciót, valamint a serdülés ütemét is ellenőrizni kell. Ezenfelül az alapbetegségtől függően további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.3
A serdülés egy évekig tartó folyamat, amelynek a végére a csontok növekedési zónáinak - azaz az epifízisfugák - záródása befejeződik. Attól, hogy a serdülés folyamata már elindult, még évekig fennáll a lehetőség a korábban kialakult növekedési elmaradás behozatalára. Azon esetekben, ahol a serdülő beteg magassága 3-as percentilis alatt van, azonnal el kell kezdeni a kivizsgálást és meghatározni a csontok érettségét. Így megbecsülhető mennyi idő van még a hossznövekedésre, és ennek alapján döntenek a megfelelő kezelésről.2
A növekedésihormon-hiány nem csak gyermekbetegség lehet, előfordulhat felnőtteknél is.1 Abban az esetben, ha egyáltalán nincs növekedésihormon-termelés, a felnőttek is kezelésre szorulnak.
Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.
Hivatkozások: