Az élethosszig tartó oltási program célja, hogy a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel megfogyatkozik.
A megbetegedési veszély csökkentése érdekében szükséges bizonyos munkakörökben dolgozókat is oltani. Például az egészségügyi dolgozókat hepatitis B vírus ellen, az erdőgazdálkodási munkát végzőket kullancsencephalitis ellen, az állatorvosokat, állatgondozókat veszettség ellen.

Ahhoz, hogy a külföldi utazásunk zavartalan legyen, érdemes megszereznünk a védettséget olyan kórokozók ellen (pl.: sárgaláz, malária, hastífusz, kolera), amelyekkel itthon nem találkozhatunk és az adott országban veszélyt jelentenek. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy akár a szabadidős tevékenységeink során is megfertőződhetünk, például járványos agyhártyagyulladást okozó baktériummal egy nyári fesztiválon közösen bulizva, vagy kullancsencephalitis vírussal horgászat, vadászat közben, baráti társasággal piknikezve.

A különböző életszakaszok eltérő kockázatot rejthetnek a fertőzésekre.

Az idősek csökkent védekezőképességük miatt vannak fokozott kockázatnak kitéve. Az infekciók gyakrabban fordulnak elő náluk, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozással járnak. A súlyos fertőzések nem múlnak el maradéktalanul, mert a túlélők életkilátása és életminősége jelentősen rosszabbodik. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) például hozzásegítheti őket, hogy hosszabb ideig élhessenek egészséges életet, megőrizhessék aktív, önálló életvitelüket.

Egy öregedő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik és az idült betegségek növelik az infekcióra való rizikót.

A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már elfogadható életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna.

A serdülők és fiatal felnőttek életmódjukból adódóan fokozott veszélynek lehetnek kitéve. Sokat utaznak, külföldön élnek tanulás vagy munka miatt. Aktív közösségi életet élnek, gyakran szoros kontaktusban vannak egymással, nagy tömegeket megmozgató koncertekre, sporteseményekre járnak. A meningococcus fertőzés továbbadásában ez kiemelt jelentőségű. A szexuálisan aktív életet élők körében a humán papillomavírus okozta fertőzések igen gyakoriak, amelyek elindíthatnak rosszindulatú daganatos elváltozásokat is.

A gyermeket váró korosztály esetében az oltás célja, hogy védett környezetet biztosítsunk a magzatnak fészek immunitás kialakításával, a várandós kismamának, majd a még az oltatlan csecsemőnek. Például a családtagok ne fertőzhessék meg az influenza szezonban őket.

A különböző életkorokban a kórokozó hordozásra és a fertőzésekre való hajlam változik. A közösségbe járó óvodás- és iskolás korú gyerekek megfertőzhetik az idősebbeket. A nagyszülőket tüdőgyulladást okozó pneumococcus-fertőzéssel vagy influenzával, a betegségen még nem átesett szüleiket bárányhimlővel. A szamárköhögés ellen az idősek már régen kaptak oltást, így megfertőzhetik a még oltatlan, vagy csak részben oltott csecsemőt. A serdülők tünetmentesen hordozzák a garatjukban a meningococcus baktériumot és így betegítik meg fiatalabb testvérüket és az aggkorban lévő családtagjaikat.

A felnőttek zöme kizárólag vakcinációval szerzett immunitással rendelkezik. A gyermekkori védőoltással szerzett védettség emlékeztető oltásokkal tartható megfelelő szinten.    

Érdemes végigvenni, milyen haszna lehet a védőoltásoknak. A legkézenfekvőbb, hogy bizonyos betegségek megelőzésében segítséget jelenthetnek. Egy másik, kevésbé evidens következménye, hogy az oltási lefedettség növelése pozitív hatással lehet az egyre veszélyesebbé váló baktérium-rezisztenciára, amennyiben olyan kórokozóról van szó, hogy a betegség megelőzésével kevesebb antibiotikumot használunk. Egyes esetekben védi a közösséget, mert a beoltottaknál csökkenhet a kórokozók tünetmentes hordozása, így kisebb eséllyel adják át a fertőzést a fogékonyaknak. Mérlegeljük azt is, hogy egyes betegségeknek nincs a kiváltó okot kezelő terápiájuk, csak a tüneteket tudjuk csökkenteni, vagy pedig olyan gyors a lefolyásuk, hogy nincs idő a terápiára. Ezekben az esetekben a betegség megelőzése védőoltással kiemelten fontos lehet. Egy betegséget mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni.

Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

Forrás:

Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése Magyarország, 2020.

Központi Statisztikai Hivatal interaktív korfa, Magyarország, 2022.

NNK módszertani levele a 2022 évi védőoltásokról.

Ludwig E. Érvek a felnőttkori vakcináció mellett-a legyakoribb légúti infekciók megelőzésének lehetőségei. Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1743-1747.
https://akjournals.com/downloadpdf/journals/650/155/44/article-p1743.xml

Mészner Zsófia. Felnőttkori védőoltások kézikönyve. Medicina 2019.; 111-264.oldal.

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest Alkotás u. 53.
Lezárva: 2022. 10. 10.
PP-UNP-HUN-0118

Védőoltásokkal Megelőzhető Betegségek