• Jognyilatkozat

  • Adatvédelmi szabályok

  • Cookie Irányelv

HOT TOPIC Placeholder

ÖN JELENLEG ITT VAN Főoldal / Terápiás területeink / Daganatos betegségek / Veserák

VESERÁK

A veserák a 6. leggyakoribb daganattípus férfiak és 10. a nők körében, az újonnan diagnosztizált onkológiai megbetegedések 5- és 3%-át teszi ki. Évente világszerte közel 400.000 új beteget diagnosztizálnak, több, mint egy harmaduk esik a betegség áldozatául. A kór leginkább 60-70 éves kor között, nagyobb arányban férfiaknál jelenik meg.

Mint megannyi betegségre a veserákra is igaz, hogy minél korábban diagnosztizálják, annál jobb eredmény lehet elérni a kezeléssel. Azonban a korai vesedaganat általában nem jár tünetekkel, így gyakran (>55%) véletlenül fedezik fel. Az esetek jelentős hányadát (15-25%) áttétes formában diagnosztizálják.

Kockázati tényezők
A veserák kialakulásának pontos oka nem ismert, de az alábbiak befolyásolhatják:
    • dohányzás
    • elhízás
    • magas vérnyomás
    • életkor
    • cisztás vesebetegség, dialízis
    • családi háttér, leginkább ha elsőfokú rokoni kapcsolatban már bizonyított a betegség. Az öröklött vesedaganat ritka, azonban genetikai teszteléssel kimutatható az a mutáció, amely növeli a vesedaganat kockázatát.
    • egyes fájdalomcsillapítók hosszútávú használata
    • Hepatitis C
    • egyes kémiai anyagok aktív jelenléte (pl.: triklór-acetilén, azbeszt, kadmium), bizonyos foglalkozásoknál, pl.: bőr-, cipő-, autóipari-, vas- és acélipari, valamint benzinkutaknál dolgozók

    Tünetek
    Számos vesedaganat tünetmentes marad egészen a betegség késői szakaszáig, azonban vannak olyan jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, annak ellenére, hogy egyéb állapotokra is utalhatnak.

    • vér a vizeletben
    • deréktáji, gerincoldali fájdalom
    • daganat az oldalon vagy a hát alsó részén
    • indokolatlan fogyás
    • magas vérnyomás
    • magas kálciumszint a vérben
    • vérszegénység
    Diagnosztizálás
    • Vérvizsgálat: laboratóriumi vizsgálattal nem mutatható ki egyértelműen a vesedaganat, azonban utalhat a vese eredetű problémákra.
    • Vizeletvizsgálat: a vesedaganatos betegek egy részénél vér található a vizeletben, de más problémára utaló eredmények is születhetnek.
    • Képalkotó vizsgálatok
      • Ultrahang vizsgálat: Az ultrahangvizsgálat során az 1-1,5 cm-es daganatok láthatóak, és a kellő gyakorlattal rendelkező szakember nagy pontossággal el tudja különíteni a cisztát a daganattól. A pontos diagnózis felállításához és a kiterjedés megítéléséhez elengedhetetlen a CT-vizsgálat elvégzése.
      • CT-vizsgálat: pontos információt adhat a tumor méretéről, alakjáról és helyéről, illetve, hogy a daganat átterjedt-e más szervekre, szövetekre vagy a közeli nyirokcsomókra. A vizsgálat során gyakran intravénás kontrasztfestéket használnak, hogy bizonyos területek jobban kirajzolódjanak, azonban a kontrasztanyag nem minden betegnél alkalmazható.
      • Az MRI.vizsgálatot akkor is el lehet végezni, ha a CT-t egyéb okokból nem. Az MRI jobb felbontású képet nyújt és elsősorban a lokális kiterjedésben és a vénás érintettség meghatározásában nyújt segítséget.
      • Angiográfia során kontrasztanyagot kapnak a betegek, amely megfesti az ereket, így a röntgenfelvételen láthatóvá válnak a daganatot tápláló vérutak. Az angiográfiát a CT vagy MRI vizsgálat részeként is alkalmazzák. Műtétet megelőzően rendszeresen használják.
      • A mellkas röntgent a vesedaganat diagnosztizálása után alkalmazzák, áttétet keresve a tüdőben, azonban a CT gyakoribb diagnosztikai módszer.
      • csontizotóp vizsgálat során csontáttétet keresnek, kis mennyiségű alacsony radioaktív tartalmú anyag befecskendezésével.
    • Vesebiopszia során a rákosnak vélt területről távolítanak el egy szövetdarabot. A vesedaganatok diagnosztizálásához nem minden esetben van szükség biopsziára, bizonyos esetekben a képalkotó vizsgálatok is elegendő információt nyújthatnak a műtét szükségességéhez. Műtét esetén a biopsziát a kimetszett részből is elvégezhetik.


    A vesedaganatok főbb típusai:
    A vesedaganatok típusait a kiinduló sejtek alapján sorolják be.

    Vesesejtes karcinóma a leggyakoribb vesedaganat típus, a vesedaganatok kb. 80% teszi ki. A vesesejtes karcinóma általában egy daganat formájában alakul ki, de előfordul, hogy két, vagy több daganatot képez. Jellemzően egy vesét érint, de kialakulhat mindkét vesében is. A vesesejtes karcinómának több altípusa van:

    • világossejtes a vesesejtes karcinómák kb. 80-85 százalékát alkotja (a szakirodalomban az alábbi megnevezésekkel is használják; nevadenocarcinoma renis, Grawitz-tumor, hypernephroma). A vizeletet előállító mirigyek és a vizeletet belőlük elvezető csövecskék hámjából kiinduló sejtek színéről nevezték el. 
    • papilláris vesesejtes karcinóma a második leggyakoribb altípus, kb. a betegek 10-15 százalékát érinti. A daganaton kis ujjszerű kinyúlások (ún. papillák) rajzolódnak ki. Kromofilnak is szokták nevezni a rózsaszín festékanyagot felszívó sejtjeik után. A világossejteshez hasonlóan ez is a vizeletet előállító mirigyek és a vizeletet belőlük elvezető csövecskék hámjából indul ki.
    •  A cromophob vesesejtes karcinóma altípus a betegek kb. 5 százalékát érinti, a vesekéreg gyűjtőcsatornáiból indul ki. Sejtjeinek színe a világossejtekhez hasonló, azonban méretük sokkal nagyobb és egyéb eltérő tulajdonságai alapján jól beazonosíthatóak.

    A vesejtes karcinóma ritkán előforduló típusai közé tartoznak:

    • Onkocitóma
    • Bellini ductus gyűjtőcsatorna carcinoma
    • Cysticus nephroma/kevert hám- és kötőszöveti tumor
    • Medulláris vese carcinoma
    • Mucinosus-tubuláris és orsósejtes carcinoma
    • Neuroblastomával asszociált carcinoma

    Ritkán, de előfordul, hogy egyes vesesejtes daganatokat nem lehet egyértelműen besorolni, illetve többféle rákos sejt is megtalálható bennük.

    Egyéb vesedaganat fajták

    tranzicionális sejtes karcinóma, vagy más néven urothelialis carcinoma a vesemedence nyálkahártyájában alakul ki, a húgyvezeték és a vese kapcsolódásánál. Az itt elhelyezkedő tranzicionális sejtek alakja és tulajdonságai a hólyagrákra hasonlítanak, amely szintén gyakrabban alakul ki dohányosok, és bizonyos vegyi anyagokkal dolgozók körében.

    Wilms-tumor (nephroblastoma) a leggyakoribb gyermekkori vesedaganat, felnőtteknél nagyon ritka.

    veseszarkóma is a ritka vesedaganatok közé tartozik, amely a vese ereiből, illetve a kötőszöveteiből alakul ki. Az összes vesedaganat kevesebb mint 1% -át alkotja.

    A betegség stádiumai és terápiás lehetőségei
    A terápia kiválasztásánál elsődlegesen a beteg általános egészségi állapotát és a betegség stádiumát veszik figyelembe. Az I. és a II. stádiumban a rákos sejtek még nem hagyták el a vese területét, a III. stádiumban már tovább terjedtek a közeli nagy erekbe, vagy nyirokcsomókba.

    A vesedaganat „korai” állapotban jól operálható és gyógyítható. A műtét során részleges vagy teljes veseeltávolítást alkalmaznak, nagyobb tumor esetén a közeli nyirokcsomókat is kimetszik. Bizonyos esetekben a III. stádiumban is van lehetőség műtétre, amely során a rákos sejttel teli vénákat is eltávolítják.

    IV. stádiumban a rákos sejtek áttéteket alkotnak, a test más részeibe, szerveibe is átterjednek. A tumor sebészeti eltávolítása csak akkor jár terápiás előnnyel, ha minden tumor eltávolításra kerül. Ez azon betegeknél lehetséges,  akiknek primer tumora, valamint akiknek egyetlen, vagy néhány áttétes, de műthető betegsége van. A csontmetasztázisok sugárkezelése és az agyi metasztázisok sugársebészete ajánlható a helyi kontroll és a tünetek enyhítése érdekében. A lokálisan kiterjedt (inoperábilis) metasztatikus vagy kiújuló daganatok szisztémás kezelést igényelnek.

    A vesedaganatok szisztémás kezelésében az utóbbi 10–15 évben jelentős eredmények születtek. A kezdetben alkalmazott terápiákat felváltották a célzott terápiák. A vesedaganatok kezelésében az utóbbi években újabb terápiás lehetőséget nyújtanak az immunterápiák, melyek elsősorban az immunellenőrző pontokra ható készítményekkel, illetve a tumorsejtek növekedési faktorának gátlását segítő terápiákkal való kombinációban történnek. Az új immunterápiás készítmények alkalmazása centrumokban javasolt, ahol megfelelő tapasztalat áll rendelkezésre a betegek, illetve a mellékhatások kezelésére. A célzott- és immunterápiák megjelenése, illetve kombinációja a kezelési lehetőségek bővülését jelentette az előrehaladott vagy áttétes vesedaganatos betegek esetében is, amellyel nemcsak a beteg élettartama hosszabbítható meg, de az életminősége is javulhat.

    Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

    Forrás:
    Lezárva: 2020.10.28.
    RólunkA Pfizer logórólTörténetünkVállalati kultúránk és értékeink A Pfizer Magyarországon VezetőinkCOVID-19A COVID-19 elleni vakcinafejlesztésről A COVID-19 elleni vakcinafejlesztés mérföldkövei Az mRNS vakcinákról Gyakran ismételt kérdésekTerápiás területeinkDaganatos betegségekSzív- és érrendszeri betegségekDohányzásról való leszokásRitka betegségekVédőoltásokkal megelőzhető betegségekTársadalom és tudomány Gyógyszeradományok intézményeknekPályázati lehetőség betegszervezeteknek Biztonságos gyógyszerhasználat GyógyszerbiztonságKlinikai kutatás Gyógyszerhamisítás Aegrotus Alapítvány Támogatott szervezetek Karrier Csatlakozz hozzánkHírekSajtószoba