• Jognyilatkozat

  • Adatvédelmi szabályok

  • Cookie Irányelv

HOT TOPIC Placeholder

ÖN JELENLEG ITT VAN Főoldal / Terápiás területeink / Daganatos betegségek / Veserák

VESERÁK

A veserák a 6. leggyakoribb daganattípus férfiak és 10. a nők körében, az újonnan diagnosztizált onkológiai megbetegedések 5- és 3%-át teszi ki. Évente világszerte közel 400.000 új beteget diagnosztizálnak, több, mint egy harmaduk esik a betegség áldozatául. A kór leginkább 60-70 éves kor között, nagyobb arányban férfiaknál jelenik meg.

Mint megannyi betegségre, a veserákra is igaz, hogy minél korábban diagnosztizálják, annál jobb eredményt lehet elérni a kezeléssel. Azonban a korai vesedaganat általában nem jár tünetekkel, így gyakran (>55%) véletlenül fedezik fel. Az esetek jelentős hányadát (15-25%) áttétes formában diagnosztizálják.

Kockázati tényezők
A veserák kialakulásának pontos oka nem ismert, de az alábbiak befolyásolhatják:
    • dohányzás
    • elhízás
    • magas vérnyomás
    • életkor
    • cisztás vesebetegség, dialízis
    • családi háttér, leginkább ha elsőfokú rokoni kapcsolatban már bizonyított a betegség. Az öröklött vesedaganat ritka, azonban genetikai teszteléssel kimutatható az a mutáció, amely növeli a vesedaganat kockázatát.
    • egyes fájdalomcsillapítók hosszútávú használata
    • Hepatitis C
    • egyes kémiai anyagok aktív jelenléte (pl.: triklór-acetilén, azbeszt, kadmium), bizonyos foglalkozásoknál, pl.: bőr-, cipő-, autóipari-, vas- és acélipari, valamint benzinkutaknál dolgozók

    Tünetek
    Számos vesedaganat tünetmentes marad egészen a betegség késői szakaszáig, azonban vannak olyan jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, annak ellenére, hogy egyéb állapotokra is utalhatnak.

    • vér a vizeletben
    • deréktáji, gerincoldali fájdalom
    • daganat az oldalon vagy a hát alsó részén
    • indokolatlan fogyás
    • magas vérnyomás
    • magas kálciumszint a vérben
    • vérszegénység
    Diagnosztizálás
    • Vérvizsgálat: laboratóriumi vizsgálattal nem mutatható ki egyértelműen a vesedaganat, azonban utalhat vese eredetű problémákra.
    • Vizeletvizsgálat: a vesedaganatos betegek egy részénél vér található a vizeletben, de más problémára utaló eredmények is születhetnek.
    • Képalkotó vizsgálatok
      • Ultrahang vizsgálat: Az ultrahangvizsgálat során az 1-1,5 cm-es daganatok láthatóak, és a kellő gyakorlattal rendelkező szakember nagy pontossággal el tudja különíteni a cisztát a daganattól. A pontos diagnózis felállításához és a kiterjedés megítéléséhez elengedhetetlen a CT-vizsgálat elvégzése.
      • CT-vizsgálat: pontos információt adhat a tumor méretéről, alakjáról és helyéről, illetve, hogy a daganat átterjedt-e más szervekre, szövetekre vagy a közeli nyirokcsomókra. A vizsgálat során gyakran intravénás kontrasztfestéket használnak, hogy bizonyos területek jobban kirajzolódjanak, azonban a kontrasztanyag nem minden betegnél alkalmazható.
      • Az MRI-vizsgálatot akkor is el lehet végezni, ha a CT-t egyéb okokból nem. Az MRI jobb felbontású képet nyújt és elsősorban a lokális kiterjedésben és a vénás érintettség meghatározásában nyújt segítséget.
      • Angiográfia során kontrasztanyagot kapnak a betegek, amely megfesti az ereket, így a röntgenfelvételen láthatóvá válnak a daganatot tápláló vérutak. Az angiográfiát a CT vagy MRI vizsgálat részeként is alkalmazzák. Műtétet megelőzően rendszeresen használják.
      • A mellkas-röntgent a vesedaganat diagnosztizálása után alkalmazzák, áttétet keresve a tüdőben, azonban a CT gyakoribb diagnosztikai módszer.
      • csontizotóp-vizsgálat során csontáttétet keresnek, kis mennyiségű alacsony radioaktív tartalmú anyag befecskendezésével.
    • Vesebiopszia során a rákosnak vélt területről távolítanak el egy szövetdarabot. A vesedaganatok diagnosztizálásához nem minden esetben van szükség biopsziára, bizonyos esetekben a képalkotó vizsgálatok is elegendő információt nyújthatnak a műtét szükségességéhez. Műtét esetén a biopsziát a kimetszett részből is elvégezhetik.

     

    A vesedaganatok főbb típusai:
    A vesedaganatok típusait a kiinduló sejtek alapján sorolják be.

    Vesesejtes karcinóma a leggyakoribb vesedaganat típus, a vesedaganatok kb. 80%-át teszi ki. A vesesejtes karcinóma általában egy daganat formájában alakul ki, de előfordul, hogy két, vagy több daganatot képez. Jellemzően egy vesét érint, de kialakulhat mindkét vesében is. A vesesejtes karcinómának több altípusa van:

    • világossejtes a vesesejtes karcinómák kb. 80-85 százalékát alkotja (a szakirodalomban az alábbi megnevezésekkel is használják; nevadenocarcinoma renis, Grawitz-tumor, hypernephroma). A vizeletet előállító mirigyek és a vizeletet belőlük elvezető csövecskék hámjából kiinduló sejtek színéről nevezték el. 
    • papilláris vesesejtes karcinóma a második leggyakoribb altípus, kb. a betegek 10-15 százalékát érinti. A daganaton kis ujjszerű kinyúlások (ún. papillák) rajzolódnak ki. Kromofilnak is szokták nevezni a rózsaszín festékanyagot felszívó sejtjeik után. A világossejteshez hasonlóan ez is a vizeletet előállító mirigyek és a vizeletet belőlük elvezető csövecskék hámjából indul ki.
    •  A cromophob vesesejtes karcinóma altípus a betegek kb. 5 százalékát érinti, a vesekéreg gyűjtőcsatornáiból indul ki. Sejtjeinek színe a világossejtekhez hasonló, azonban méretük sokkal nagyobb és egyéb eltérő tulajdonságai alapján jól beazonosíthatóak.

    A vesesejtes karcinóma ritkán előforduló típusai közé tartoznak:

    • Onkocitóma
    • Bellini ductus gyűjtőcsatorna carcinoma
    • Cysticus nephroma/kevert hám- és kötőszöveti tumor
    • Medulláris vese carcinoma
    • Mucinosus-tubuláris és orsósejtes carcinoma
    • Neuroblastomával asszociált carcinoma

    Ritkán, de előfordul, hogy egyes vesesejtes daganatokat nem lehet egyértelműen besorolni, illetve többféle rákos sejt is megtalálható bennük.

    Egyéb vesedaganat-fajták

    tranzicionális sejtes karcinóma, vagy más néven urothelialis carcinoma a vesemedence nyálkahártyájában alakul ki, a húgyvezeték és a vese kapcsolódásánál. Az itt elhelyezkedő tranzicionális sejtek alakja és tulajdonságai a hólyagrákra hasonlítanak, amely szintén gyakrabban alakul ki dohányosok, és bizonyos vegyi anyagokkal dolgozók körében.

    Wilms-tumor (nephroblastoma) a leggyakoribb gyermekkori vesedaganat, felnőtteknél nagyon ritka.

    veseszarkóma is a ritka vesedaganatok közé tartozik, amely a vese ereiből, illetve a kötőszöveteiből alakul ki. Az összes vesedaganat kevesebb mint 1% -át alkotja.

    A betegség stádiumai és terápiás lehetőségei
    A terápia kiválasztásánál elsődlegesen a beteg általános egészségi állapotát és a betegség stádiumát veszik figyelembe. Az I. és a II. stádiumban a rákos sejtek még nem terjedtek túl a vese területén a III. stádiumban már tovább terjedtek a közeli nagy erekbe, vagy nyirokcsomókba.

    A vesedaganat „korai” állapotban jól operálható és gyógyítható. A műtét során részleges vagy teljes veseeltávolítást alkalmaznak, nagyobb tumor esetén a közeli nyirokcsomókat is kimetszik. Bizonyos esetekben a III. stádiumban is van lehetőség műtétre, amely során a rákos sejttel teli vénákat is eltávolítják.

    IV. stádiumban a rákos sejtek áttéteket alkotnak, a test más részeibe, szerveibe is átterjednek. A tumor sebészeti eltávolítása csak akkor jár terápiás előnnyel, ha minden tumor eltávolításra kerül. Ez azon betegeknél lehetséges,  akiknek primer tumora, valamint akiknek egyetlen, vagy néhány áttétes, de műthető betegsége van. A csontmetasztázisok sugárkezelése és az agyi metasztázisok sugársebészete ajánlható a helyi kontroll és a tünetek enyhítése érdekében. A lokálisan kiterjedt (inoperábilis) metasztatikus vagy kiújuló daganatok szisztémás kezelést igényelnek.

    A vesedaganatok szisztémás kezelésében az utóbbi 10–15 évben jelentős eredmények születtek. A kezdetben alkalmazott terápiákat felváltották a célzott terápiák, az utóbbi években pedig az immunterápiák nyújtanak újabb terápiás lehetőséget a vesedaganatok kezelésében. A célzott- és immunterápiák megjelenése, illetve kombinációja a kezelési lehetőségek bővülését jelentette az előrehaladott vagy áttétes vesedaganatos betegek esetében is, amellyel nemcsak a beteg élettartama hosszabbítható meg, de az életminősége is javulhat.

    Az itt megjelent információk tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem hivatottak helyettesíteni az orvosi vizsgálatot, diagnózist, egészségügyi szakember, illetve kezelőorvosa tanácsát, valamint a kezelést. A betegséggel, egészségügyi panaszaival, kezelésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon egészségügyi szakemberhez, kezelőorvosához.

    Forrás:
    Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
    1123 Budapest Alkotás u. 53.
    Lezárva: 2022. május 18.
    PP-UNP-HUN-0058
    RólunkA Pfizer logórólTörténetünkVállalati kultúránk és értékeink A Pfizer Magyarországon VezetőinkCOVID-19A COVID-19 elleni vakcinafejlesztésről A COVID-19 elleni vakcinafejlesztés mérföldkövei Az mRNS vakcinákról Gyakran ismételt kérdésekTerápiás területeinkDaganatos betegségekSzív- és érrendszeri betegségekDohányzásról való leszokásRitka betegségekVédőoltásokkal megelőzhető betegségekTársadalom és tudomány Gyógyszeradományok intézményeknekPályázati lehetőség betegszervezeteknek Biztonságos gyógyszerhasználat GyógyszerbiztonságKlinikai kutatás Gyógyszerhamisítás Aegrotus Alapítvány Támogatott szervezetek Karrier Csatlakozz hozzánkHírekSajtószoba